Svédasztal az iskolai menzán

A "szabadszedéses tálalási forma" bevezetését megelőzően a szolgáltatást végző HunGast kollégái tanulmányutakra mentek olyan országokba, ahol a közétkeztetésben már sikerrel alkalmazták ezt a fajta tálalási metódust.  "Végül a skandináv példa volt az, amelyet a leginkább adaptálhatónak minősítettünk, ennek megfelelően ez alapján indítottuk teszt jelleggel ezt a projektet, egyelőre 19 intézményben szerte az országban, így többek között Pátyon is a Zsámbéki-medencében egyedüliként" - tudtuk meg Enyedi Csaba kommunikációs igazgatótól.

Hasonló próbálkozásra, ha elszigetelten is, de akadt már példa hazánkban, azonban jellemzően az érintett intézményekben egy menü volt/van minden nap, tehát igazából csak a mennyiségi választás lehetőségét adta át a szolgáltató a fogyasztóknak. A HunGast-csoport azonban az érintett intézményekbe kétféle menüsort szállít, így ezekben az iskolákban nem csak a mennyiségről dönthetnek a diákok, hanem tényleges választási lehetőségük is van.

A közétkeztetésben Magyaroroszágon 50 kilogramm élelmiszer-hulladék jut átlagosan egy fogyasztóra évente. A HunGast szakemberei szerint ez az elrettentő adat jelentősen csökkenthető az új tálalási formával, így a bolygónk jövőéjért is tehetünk.

A svédasztalos rendszer emellett fejleszti a gyerekek döntési képességét, valamint segíthet abban is, hogy több fajta ételt kóstoljanak meg, így akár olyan alapanyagokból készült ételeket is megkedvelhetnek, amiket korábban nem fogyasztottak. „Ügyesednek is egyébként, éppen a minap említette az egyik intézmény vezetője, hogy pár nap alatt máris elsajátították a kisebb gyerekek is az ételszedés ezen formáját.” - tette hozzá Enyedi Csaba.

A HunGast kommunikációs igazgatójának véleménye szerint a gyermekek intézményi étkezése egy nagyon összetett kérdés. Az, hogy jól tudnak-e lakni, az nem kizárólag az étel minőségén, vagy mennyiségén múlik. - A Hungast csoport mindig is a szigorú törvényi szabályozásnak megfelelő mértékű és minőségű étellel látta el a fogyasztóit, azonban például az ebédszünet hosszát nem mi határozzuk meg, az pedig sajnos jelenleg lényegesen rövidebb az ideálisnál – mutatott rá Enyedi Csaba

A jó ebéd az, amelyet el is fogyasztanak a gyerekek, azonban ehhez a finom és változatos menüsorokon kívül szükség van(lenne) az elégséges étkezési idő biztosítására is az iskolákban.

Ebben a svédasztalos-rendszerben tulajdonképpen annyiban változik a szolgáltatás, hogy a gyerekek szedhetik ki maguknak azt az ételt, azt a fajtát, és olyan mennyiségben, ahogyan ők szeretnék. - Van lehetőség arra is, hogy többször szedjenek a gyerekek, sőt, mi arra buzdítunk mindenkit, hogy inkább többször szedjenek, de azt az alapszabályt tartsák be, hogy az étkezés végén üres legyen a tányérjuk, ne hagyjanak maradékot – hangsúlyozta Enyedi Csaba, hozzátéve: ez egy teszt időszak, egy próba-projekt, amely kapcsán a tapasztalatok alapján fogunk tudni dönteni a hatásokról, és a jövőbeni szolgáltatásvégzésről.

„Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy mindenkinek megfelelni szinte lehetetlen, de a svédasztalos rendszer mégis közelít ehhez. A tesztprogramban résztvevő intézmények irányából pozitív visszajelzéseket, az élelmiszer-hulladék csökkenésével és a gyerekek elégedettségével kapcsolatos várakozásainkat alátámasztó véleményeket kaptunk” – fűzte hozzá Enyedi Csaba.

Ez utóbbi elgondolást erősíti meg az iskolai tapasztalatok alapján Fenyvesi Zsolt, a pátyi Bocskai István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola intézményvezetője.

- Nagy örömmel töltött el bennünket, hogy a Hungast kiválasztott minket erre a svédasztalos pilot programra. Január óta szerveztük, hogy az áprilisi indulás minél gördülékenyebb legyen. A szülők több fórumon is részletesen tájékoztatva lettek mi fog majd történni áprilistól az ebédlőben – nyilatkozta lapunknak Fenyvesi Zsolt, aki úgy véli, hogy a programmal járó hozzáadott pedagógiai érték is jó hatást ért el a gyerekek körében. „Állításuk szerint finomabb az étel, pedig nem változott semmi a receptúrákon mindössze annyi, hogy magának szed a gyerek a két féle választási lehetőség közül” – tette hozzá.

- Az eddigi tapasztalataink szerint az étkezés nem lassabb, bátran állíthatom, hogy gördülékeny, sőt egy-egy osztálynál még gyorsabb is az ebédeltetés, ez azért fontos mert nem túl nagy az ebédlő az intézményben és mindenkinek sorra kell kerülnie – sorolta a tapasztalatokat az igazgató.

A pátyi Bocskai István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában több mint 500 diák jár és átlagosan 330 adag ebédre vannak befizetve a tanulók. - A mai világban fontos a környezet tudatos nevelés, iskolánk elkötelezett híve a fentartható nevelésnek. Ebben a programban nem titkolt szándékunk, hogy csökkentsük a pocsékba menő maradék ételt. Már most körvonalazódik, hogy kevesebb moslékot kell elszállítani a cégnek – mutatott rá Fenyvesi Zsolt.