Elkelt a Kozáromi-tó

Székely László polgármester közleménye szerint „az adásvétellel a település tulajdonába kerül a kb. 2 hektár területű tó, 2,5 hektár nádassal és a mellette található 11,5 hektár szántó hozzávetőleg negyedével.” Hozzátette: egy jelentős történelmi és természeti értékkel gyarapodott a község ingatlanvagyona.

A falu önkormányzata már hónapok óta tárgyalt a Kozáromi-tóról, amely ugyan Páty közigazgatási területén belül helyezkedik el, de az elmúlt évtizedekben nem a település használatában állt. Sokáig a Herceghalmi Állami Gazdaság kezelésében volt, majd az Agrosystem Zrt-hez került és egy horgászegyesület használta.

A megvásárolt tó és a mellette fekvő dűlő neve beszédes: a Kozárom elnevezés ugyanis egy már elfeledett falu valódi névből alakult ki. Eredetileg Kozár-rom tagolt változatban egy régi kazár néptörzs nevét őrző Kozár település elpusztult helyét, romjait jelölte. Ezt a helyet a falu lakossága évtizedek, évszázadok óta megjelölte, ismerte, tudta. Páty nagyközség 1885-ös birtoktérképén nagy pontossággal meg is található. Az idők homályában eltűnt falu nyomait még a múlt században is látni lehetett. 1975-ben a falu topográfiai feltérképezésénél régészek cserép-tégla és csontleleteket gyűjtöttek. Ők a lelőhelyet a középkori Pilis vármegyei Kozar faluval azonosították. Az ősi falu neve a népvándorláskor a magyarsághoz csatlakozó egyik kazár néptöredékkel, a kabarokkal kapcsolatos. Mindössze egyetlenegy középkori említése ismeretes. 1469-ben Bia szomszédjaként szerepel. Nagy a valószínűsége annak, hogy már a törökkor elején elpusztult

Kozárom pusztát 1651-ben, 1662-ben, 1663-ban különböző végvári katonák kapták meg a királytól. Kozárnak temploma is volt, erre utal a múltszázadbeli használatos Pusztatemplom név is. 

(Forrás: Székely László facebook oldala, Czentár László történeti áttekintése, fotó: Hírkapszula, google)