„Szent István királyunk ezeréves örökségében élünk, amelynek jelenvalósága derűt sugároz, kötelezettséget ró ránk, és gyermekeink jövőjét tárja elénk. Büszkék vagyunk, hogy részesévé válhatunk a Budavári Királyi Palota komplex rekonstrukciójának. Az egykori magyar királyi vár, majd palota identitásunk része, egyben Európa kiemelkedően értékes kulturális és szellemi öröksége is, amelyért közös felelősséggel tartozunk. Építészóriások nyomába szegődünk; Hauszmann Alajos és nagy építőmester-elődeink alkotását írjuk tovább, nem feledve történelmünk tragédiáit sem. Hisszük, hogy alkotóközösségünk ethosza valódi örömöt hozhat nemzetünknek. Hosszú út áll előttünk, Budapest ékessége újra a felelősségvállalás helye” – foglalta össze a munkájuk súlyát és lényegét Gutowski Robert „Az építész, aki nekiállt a Budavári Palota rekonstrukciójának” címmel megjelent cikkben.
A palotához méltó rekonstrukció jelentős kihívás, hiszen a második világháborúban megsérült épületegyüttest a kommunizmus idején jelentősen átalakították. Sok helyen megváltoztatták a termek és az emeletek kiosztását, az értékes és igényes belső díszítést megsemmisítették vagy elfedték. Megszüntették azt a nyitottságot, amelyet az egymáshoz csatlakozó térsor a főemeleten biztosított, és amely látványban összekapcsolta a palotát a Dunával. Ezen elemek újraértelmezése az elsődleges feladat, de lényeges az is, hogy ezek a döntések szakmai alapokon állnak.
A palota rekonstrukciója Gutowski Robert szerint összetett és sok szereplő részvételét igénylő folyamatok összessége, amelynek része többek között a tudományos kutatás és feldolgozás, az építőművészeti tervezés, a műemlék- és örökségvédelmi elvek érvényre juttatása, majd a felújítási, korszerűsítési és rekonstrukciós beavatkozások megvalósítása. Mára végeztek a palota teljes műszaki, építészeti, művészettörténeti és funkcionális felmérésével.
A teljes cikket és a Gutowski Roberttel a Mandineren készült életinterjút itt olvashatják.
(A fotók a Robert Gutowski Architects orszagepito.net-en megjelent látványtervei)