HIRDETÉS
A nyári időszámítás (angolul daylight saving time, rövidítve: DST), melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Széles körben elfogadott rendszer, alkalmazása jelenleg a Föld népességének közelítőleg negyedét érinti. Magyar elnevezése onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik.
A nyári időszámítás ötlete nem új. Lényegében arról van szó, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához, a nappal és éj hosszának a naptári év alatti állandó változásához. Míg a mezőgazdasági társadalmak életritmusa alkalmazkodott a természet változásaihoz, addig az iparosított, városodott, városiasodott társadalmakban az ipari forradalom és az avval megszülető műszaki újítások nyomán ez az összhang megbomlott.
A nyári időszámítás gondolata az amerikai diplomata és feltaláló, Benjamin Franklin nevéhez köthető. Párizsi nagykövetként Franklin 1784-ben levelet írt a Journal of Parisnak „felfedezéséről”, miszerint a nap, amint felkel, rögtön fényt ad, így az éjszakai bagoly módjára élő franciák gyertyaégető módszere nem a leghatásosabb és nem túl költségkímélő. Franklin azt szerette volna, ha mindenki a Nap "szabályai" szerint élne. Az ötletek között szerepelt az az elképzelés is, hogy minden napfelkeltekor elsüssenek egy hadászati ágyút.
Sokan úgy vélik, hogy valójában Franklin az 1784-es, szatirikus kis írásában („Javaslat a világítás költségének csökkentésére”) valójában csak a korai kelésre buzdította az embereket.
A modernkori óraátállítás ötletét 1895-ben elsőként egy új-zélandi rovarszakértő, George Vernon Hudson vetette fel. Eszerint októberben két órát előre, márciusban pedig két órával visszább kellene állítani az időt – ötletét nem valósították meg.
1905-ben az angol William Willett indítványozta, hogy április minden vasárnapján 20-20 perccel előre, szeptember négy vasárnapján pedig ugyanannyival vissza állítsák az órákat. Javaslatát 1908-ban terjesztette be a parlamentnek, ám elképzelését lesöpörték az asztalról.
A törvényjavaslat ezután még több ízben az angol parlament elé került, melyet először 1909-ben tárgyaltak, és különbizottságot neveztek ki a vizsgálatára. A javaslatot többen ellenezték, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, így a törvényt nem fogadták el. Willett 1915-ben meghalt, anélkül, hogy látta volna ötlete megvalósulását.
Az országok közül elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916 április 30-án 23:00-kor vezettek be a két birodalomban. Bevezetésének célja a világító gáz és villanyáram előállításához szükséges kőszénnel és kőolajjal való takarékosabb gazdálkodás volt, a mesterséges világításra való igény csökkentésével.
Amiről Willet nem tudta meggyőzni a brit lakosságot, az a németeknek sikerült. 1916-ban, az I. világháború közepén Németország bevezette az óraátállítás rendszerét, hogy energiát takaríthassanak meg a háborús erőfeszítések miatt. Nagy Britannia egy hónappal később követte Berlin példáját.
Amikor az Egyesült Államok 1918-ban belépett a háborúba, szintén bevezették a nyári időszámítást. Wilson elnök a háború után is meg akarta tartani a rendszert, ám a többnyire vidéki farmerokból álló amerikai lakosság gyűlölte az időváltozást, mert a munkájuk a nap állásától függött. Mikor a Kongresszus hatályon kívül helyezte az új rendszert, Wilson megvétózta az intézkedést, ám a törvényhozás felülírta a vétót, ami meglehetősen ritkán fordult elő.
A második világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9. és 1945. szeptember 30. között, ezt „War Time”-nak nevezték). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig 1 órával.[12] Nagy-Britanniában ekkor ismerték fel a nyári időszámítás üzemanyag-megtakarításra vonatkozó hatását.
50-es, 60-as és 70-es évek.
A második világháború után a nyári időszámítás használata sok országban szünetelt.
Európában 1966 és 1981 között kezdték újra alkalmazni. Ezalatt egyes országokban rendszerben volt az óraátállítás, míg szomszédos országokban nem. 1980-ra az Európai Gazdasági Közösség (az EU elődje) összes tagállama bevezette, ekkor az Európai Közösség Tanácsa irányelvet fogalmazott meg a nyári időszámítás kezdő és befejező időpontjának egységesítéséről a Közösségen belül.
A Varsói Szerződés országai ebben az időszakban ugyanilyen megfontolás alapján vezettek be nyári időszámítást, szintén egymástól eltérő időpontokban.
Az Egyesült Államokban az 1960-as években kezdték egyes államokban az újbóli alkalmazását, ahol szintén egy 1966-os szövetségi jogszabály írta elő a kezdő és befejező dátumot arra az esetre, ha egy állam alkalmazni kívánta a nyári időszámítást.
A nyári időszámítás húsz év óta változatlan szabályai 2007-ben megváltoztak: az őszi időszakot 1 hónappal meghosszabbították. Jelenleg az EU tagállamaiban a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától, október utolsó vasárnapjáig tart: márciusban éjjel kettőről három órára, októberben éjjel háromkor két órára kell átállítani.
Az USA nyári időszámítási időszaka: március második vasárnapján (2007-ben március 11.), hajnali 2:00-kor kezdődött, és november első vasárnapján (2007-ben november 4.) hajnali 2:00-kor ért véget.
Oroszország a Szovjetunió fennállása idején, 1981-ben vezette be a nyári időszámítást, de 2011-ben megszüntette az óraátállítást. Az új moszkvai idő az addigi nyári idő (UTC+4) lett. 2014-ben azonban a rossz tapasztalatok miatt Oroszország visszatért az állandó téli időszámításhoz, új moszkvai idő ismét (UTC+3) lett (óraátállítás továbbra sincs).
Az óraátállítást, a nyári és téli időszámítás közti váltást ma már világszerte több mint 70 ország csinálja minden év márciusában és októberében. Magyarországon 1980 óta rendszeresen állítjuk át évente kétszer az órákat; s 1996 óta kormányrendelet írja elő az óraátállítás alkalmazását.
Lesz-e folytatás?
Az Európai Bizottság 2018-as javaslata értelmében az Európai Unió területén az órák nyári időszámításra történő rendszeres kötelező átállításának eltörlésére eredetileg 2019-ben került volna sor. A javaslatot a tagállamoknak (Az Európai Unió Tanácsának) és az Európai Parlamentnek (EP) is meg kellett volna szavaznia 2019 márciusáig, de végül az Európai Parlament 2019. március 26-i plenáris ülésén már úgy szavazták meg a javaslatot, hogy a céldátum 2021-re módosult, amikor az átállás szintén nem valósult meg. A mostani javaslat szerint minden országnak a választott téli vagy nyári időszámításra kell átállni. A tagállamok saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy melyik időzónába szeretnének tartozni. Azok az országok, amelyek maradnának a jelenlegi időzónájukban (téli időszámítás), céldátum októberének utolsó vasárnapján hajnali egykor (UTC szerint) visszaállítják az óráikat, akik pedig a nyári időszámítás szerinti időzónát választják, azok nem állítanak órát. Ezt követően az Unió területén szezonális óraátállítás a javaslat értelmében nem lehetséges. A 2021-es céldátum úgy tűnik nem volt elegendő a tagállamok számára a szükséges előkészületekhez, további közvélemény-kutatások, hatástanulmányokat készítéséhez, a szomszédos államok szándékaival való egyeztetéshez. A legfrissebb információk szerint a végleges átállás 2023-ban lesz, így 2024-ben már nem lesz állítás.
forrás: wikipedia.org, mult-kor.hu, jakd.hu, agrarszektor.hu
