Nem a gyors, hanem a minőségi építkezések időszaka jön

• Nem a gyors, hanem a minőségi építkezések időszaka jön.
• Fél kilométeres zöld gyűrűkkel veszik körbe a településeket.
• Nem csak a leírt szabályok számítanak, véleményezési és vétójogot kapnak a helyi főépítészek és tervtanácsok.
• Az új törvény kötelezővé teszi majd a tájépítészek alkalmazását.
• A kormány terve az, hogy 2035-re a jelenlegi gazdasági helyzet ellenére a magyarországi műemlékállománynak akár a 90 százaléka is megújításra kerüljön.
• Minden bevethető eszközzel csökkenteni akarják az ország kitettségét az építőanyagok területén.

Bár a médiában gyakran jelennek meg cikkek a készülő új építési szabályozásról, alapvetően csak vagy az egyik vagy a másik törvénytervezetről írnak. Lánszki Regő ennek megfelelően a Magyar Építőknek adott interjújában tisztázta, hogy mi a szerepe az állami építési beruházások rendjéről szóló új törvénynek, és ehhez képest mire irányul az új építészeti törvény.

„Az előbbi azokat a projekteket szabályozza, ahol az állam közfunkcióval bíró épületeket építtet. Elsősorban az előkészítésre, a projekt szereplőinek a kiválasztásra, a pénzköltés folyamatára és a megvalósításra vonatkozik.”

A magyar építészetről szóló törvényre áttérve hangsúlyozta, ellentétben a másik törvénnyel ez a teljes hazai építésügyet szabályozza, nem csupán az állami szektort.

„Négy törvényt vizsgáltunk át, és jutottunk arra az álláspontra, hogy ezeknél nem ráncfelvarrás kell, hiszen az elmúlt években folyamatosan kellett ezeket módosítani. Ennek megfelelően a teljes újragondolásuk után ezeket a törvényeket alapjaikról építjük újra.”

A négy törvény, amelyek az új építészeti törvényben kerülnek egységesítésre:

• építési törvény,
• kulturális örökségvédelmi törvény,
• településképi törvény,
• az építész kamaráról és a mérnök kamaráról szóló törvény.

Az állami beruházásokról szóló törvény idén januárra készült el, és május végén került a parlament asztalára, július 4-én pedig el is fogadta a országgyűlés. Az építészeti törvény ehhez képest pár hónappal van eltolódva: „Ezt októberben kezdtük el, majd januárban egy vázlat szintjén vitára bocsátottuk, mára pedig már a beérkezett javaslatok bedolgozása is megtörtént.”

Az állami beruházásokról szóló törvény létrejöttét azzal indokolta, hogy a piaci beruházásokhoz képest ezen a területen elmaradásokat tapasztaltak. „Azt láttuk, hogy az esetek több mint 80 százalékában a tervezetthez képest magasabb költséggel valósultak meg a projektek.

„Jelenleg az a fő szempontrendszer, hogy minden épületet nagyon pontosan, költséghatékonyan, energiahatékonyan és az üzemeltetés szempontjából is maximálisan optimalizálva kell megtervezni. Ez pedig rákényszerít minket arra, hogy egy sokkal alaposabb előkészítési fázist építsünk fel.”

A beruházási törvény fenti irányaihoz hasonlóan az új építészeti törvényben is az előkészítettség, átgondoltság erősítése jelenik meg célként. Ez a törvény idén januárban először koncepció szintjén jelent meg: „A szokásoktól eltérően nem a norma szöveget, hanem a koncepciót hoztuk nyilvánosságra, és biztosítottunk egy két hónapos időtartamot a társadalmi vitára. A különböző szakmai szervekkel folytatott egyeztetés során közel 3000 észrevétel érkezett a tervezethez. Bízunk benne, hogy ez a törvény legkésőbb ősszel benyújtásra kerülhet a Parlament felé.”

Tizenkét alapelv határozhatja meg a jövő építészeti irányát

A készülő törvény tervezetét már egy tágabb szakmai fórumon is bemutatta Lánszki Regő: a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács júniusi ülésén a térség polgármestereivel ismertette a főbb irányvonalakat. Az eseményen elmondottak szerint az új törvény többek közt előírja majd a zöld területek védelmét, a megfelelő infrastruktúrát és barnamezős területek elsőbbségét a lakásépítések által túlterheltté vált Budapest környéki régióban is.

A témához kapcsolódva Lánszki Regő az interjúban azt emelte ki, hogy tizenkét nagyon fontos alapelvet határoztak meg az új törvényben, köztük az életminőségre, építészeti minőségre, a zöld területek és a meglévő épületek védelmére, a területhasználatra vonatkozó alapvetéseket. „Ezekre a hangsúlyokra később főépítészi, tervtanácsi döntéseket lehet alapozni, így ezeknek komoly normatív súlya is lesz.”

Az alapelvek meghatározásánál a jelenlegi folyamatokból indultak ki, ezek egyike, hogy Magyarország beépítettsége az elmúlt évtizedekben rohamosan nőtt.

„Csak 2009 és 2019 között hazánk területének az 5 százaléka beépítésre került. Mindez azt jelenti, hogy a települések elkezdenek szétterülni, és zöld területeken történnek beruházások, amelyek további problémákat is hoznak magukkal a természetkárosításon túl. Hiányzik többek közt a megfelelő infrastruktúra: nincsenek utak, nincs víz, nincsen csatornázás. Ugyanakkor a humán infrastruktúra hálózat sincs meg sok esetben: az orvosi rendelők, óvodák, iskolák vagy épp a közterek, játszóterek hiányában. Ez azt jelenti, hogy aki oda költözik, szembesülve ezekkel a problémákkal folyamatosan a kivezető utakat terheli majd, ezt láttuk az elmúlt húsz évben.”

Fél kilométeres zöld gyűrűkkel veszik körbe a településeket

Az építészeti törvény nagy hangsúlyt fektet a zöld területek védelmére, ezzel összhangban Lánszki Regő a tájépítészek szerepét is hangsúlyozta. „Az építészetnek, illetve az építészeti kultúránknak nem csupán az épületekről kell szólnia, hanem az épületek környezetében található zöld területekről is. A külterületi beépítés már említett tilalma mellett egy 500 méteres zöld gyűrűt hozunk létre a településeink mentén, aminek van előzménye a 200 méteres zöld gyűrűt meghatározó 1938-as törvényben.”

A tájépítészek szerepének erősítésére is kitérve elmondta, a tervtanácsokban az új törvény kötelezővé teszi a tájépítészek alkalmazását. „Emellett az országos főépítész mellett országos tájépítész funkció kialakítására is javaslatot teszünk.”

Nem csak a leírt szabályok számítanak, véleményezési és vétójogot kapnak a helyi főépítészek és tervtanácsok

A tervtanácsokat nem véletlenül említette többször is az interjúban, ezek szerepét is szeretnék megerősíteni. „Nem csupán a leírt törvényekben hiszünk. Az elmúlt évtizedekben az építési törvény folyamatosan nőtt, egyre bonyolultabbá vált és egyre többszintűvé. Kialakult egy olyan sokfóliás szabályozási rend, amelyben sok esetben maga a szabályozó sem tudja, hogy mit szeretett volna. Ennek okán a tervező sem tudja ezt egy adott projektben, egy beruházó pedig végképp nem: emiatt eddig is rá voltak kényszerítve a főépítészekkel való egyeztetésre. Egy adott települést jól ismerő szakember sokkal jobban tudja azt, hogy minőségileg mi illik oda, mintha egy hatóság szabályok mögé bújva vizsgálná meg a kérdést.”

Mindezek tükrében az államtitkár azt emelte ki, hogy egy fekete-fehér, egyszerűen követhető szabályrendszert alakítanak ki, ezáltal segítve az építészek és beruházók munkáját. „Másrészről pedig felruházzuk a helyi főépítészeket és a helyi tervtanácsokat, hogy minden esetben véleményezzenek, és vétójoggal látjuk el őket. Ha egy építési engedélyezési folyamatban a járás szintű tervtanács nem járul hozzá az engedélyhez, akkor az épület nem építhető meg. Ezzel szeretnénk a minőséget garantálni.”

Minden bevethető eszközzel csökkenteni akarják az ország kitettségét az építőanyagok területén

Az új építésügyi szabályozás fent felsorolt sarokpontjai mellett sokszor visszaköszön az építési és közlekedési miniszter Lázár János, illetve az ÉKM államtitkárai nyilatkozataiban a magyar érdek kiemelt fontossága az ágazatban. Ennek egyik hangsúlyozott eszköze a hazai gyárak és hazai építőanyagok előtérbe helyezése, támogatása.

„Ez egy stratégiai kérdés: 1920 óta Magyarország egyik legégetőbb problémája a kitettsége az alapanyagok tekintetében. Olyan építőanyagok esetében szorulunk importra, amelyek nélkül nem működik az építőipar.”

Ez a kitettség az építőipari alapanyagok árainak alakulásánál érhető leginkább tetten. „Az elmúlt években olykor kétszeresére, de az is előfordult, hogy ötszörösére emelkedett egy-egy építési termék ára, ez alapvetően meghatározta a teljes piacot, komoly gondokat okozva. Ennek megfelelően az építésgazdasági stratégiában is kifejezett, eltökélt szándékunk, hogy a lehetőségekhez képest mindent itthon tudjunk előállítani, ezt szolgálja a hazai gyárak támogatása.

(Forrás: magyarepitok.hu)