Kampány a hazai talajok termőképességének megőrzésére

Az MTT szakemberei talajszelvényt ásnak ki és bemutatják a talaj működését. Az intenzív művelési technológiák miatt a hazai termőföldek nagy részén fokozatosan esik vissza a termőképesség, valamint víz- és szénmegkötő kapacitás. Ez a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenésére és a talajszerkezet leromlására vezethető vissza.

Dobos Endre, az MTT elnöke a közleményben kiemelte: a művelésből kivont, a túlművelés és az elhibázott vegyszerhasználat, továbbá a klímaválság miatt eltűnt, tönkrement termőföldek Európában is riasztó arányt mutatnak. A kontinens talajainak legalább 60-70 százaléka beteg, és nem állnak jól a magyarországi termőtalajok sem, hiszen a művelt talajok 90-100 százaléka érintett az úgynevezett talajdegradációs folyamatokban.

A talajok szervesanyag-tartalmának csökkenése nyomán visszaesik a talajban élő, a szervesanyag-utánpótlást biztosító hasznos élőlények (baktériumok, gombák, földigiliszta, stb.) száma is, így a talaj nem, vagy csak kismértékben képes regenerálódni. Az intenzív mezőgazdaság ezzel fokozatosan kimeríti a talaj széntartalékait, emellett lecsökkenti az olyan mikroelemek arányát is, amelyeket a nitrogénalapú műtrágyázás nem képes pótolni - magyarázta az Agroinform.

A degradált talaj iszapolódik, összetömörödik. A tömör, kőkemény talajfelszín kánikulában úgy viselkedik, mint a beton, fokozza a hőséget és az aszályt. Esőben ugyanakkor nem képes magába fogadni a nedvességet, így az jelentős részben elfolyik a területről. A víz elfolyása emellett jelentősen növeli a későbbi aszálykárok kockázatát - fűzték hozzá.

Dobos Endre hangsúlyozta: a talajszerkezet visszaállítása a regeneratív gazdálkodással érhető el, amely a víz elfolyását 50 százalékkal, az eróziót akár 90 százalékkal is képes mérsékelni, miközben a talajban újból felhalmozódó szervesanyag tartósan szén-dioxidot von ki a levegőből.

(Forrás: MTI, fotó: pixabay)